- A huszonegyedik, egyben az utolsó Bundesliga-idénye előtt áll. Nem bánatos emiatt?
- Bánatról nem beszélnék. Azt hiszem, valami hasonlót érzek, mint a válogatott kapcsán a 2006-os világbajnokság idején. Mindent megéltem, nagyon sok mindent láttam, és fájdalom nélkül le tudom zárni a dolgot. De előtte még mindent beleadok.

- Az UEFA-kupában? Egyelőre úgy tűnik, hogy Milánóba, Madridba vagy Barcelonába már nem jut el tétmérkőzésen...
- Több mint 100 mérkőzésen játszottam a Bajnokok Ligájában. A célom jelenleg az, hogy még egy európai kupadöntőt játszhassak a Bayernnel - mivel a csapat az UEFA-kupában indul, így ebben a sorozatban akarok a fináléig jutni.

- És ha a csapat rosszul szerepel?
- A Bayern ellen minden csapat kettőzött erőfeszítéssel küzd, még a nemzetközi porondon is. Ha valaki azt gondolja, hogy félgőzzel is megnyerhetjük az UEFA-kupát, az téved.

- És mi lesz a Bundesligában, illetve a német kupában?
- Annyi címet akarok nyerni ebben a szezonban, amennyi csak lehetséges. Ha az ember 13 éve ugyanannál a csapatnál játszik, akkor mindenképpen szépen szeretne búcsúzni, függetlenül attól, hogy korábban már milyen trófeákat nyert.

- Szinte mindenki biztos benne, hogy a Bayern lesz a bajnok...
- Amikor 1995-ben Otto Rehhagel volt az edzőnk, akkor is álomcsapatnak kiáltottak ki minket, mégsem nyertük meg a Bundesligát. Nem az számít, hogy mennyi sztár van a klubnál, hanem, hogy csapatként hogyan tudunk funkcionálni.

- Gondolja, hogy megint úgy járhatnak, mint 1995-ben?
- Nem hinném, mert Ottmar Hitzfeld egy nagyon intelligens edző, és képes arra, hogy rövid idő alatt egy ütőképes gárdát rakjon össze a kétségtelenül kiváló keretből.

- Az sem probléma, hogy a keret 25 futballistája kilenc különböző országból áll össze?
- Azért mindenki meg tudja értetni magát a másikkal, hiszen az alapkifejezéseket általában több nyelven is ismerik a focisták. Én például olyan sokat nyaraltam Olaszországban, hogy tudok segíteni Luca Toninak, Franck Ribéryvel pedig fel tudom idézni az iskolai francianyelv-tanulmányaimat.

- Ki lesz a Bayern legnagyobb riválisa a bajnokságban?
- Elsősorban természetesen a Schalkét említeném, de a gelsenkircheniekkel kapcsolatban mindig szkeptikus vagyok egy kicsit. Az előző szezonban is sokáig jól álltak, aztán a dortmundi vereséggel végül lecsúsztak az élről.

- És a Werder?
- Az előző idény előtt egyértelműen őket tartottam a favoritnak, és nem értem, hogy a végén hogy tudták annyira elrontani a szezont, hogy csak harmadikok lettek. A tavasszal rendkívül figyelmetlenül futballoztak - ha mi így játszunk, akkor az újságok valósággal szétszednek minket.

- Melyik mérkőzést várja a legjobban?
- A hatodik fordulóban a Karlsruher SC otthonában lépünk pályára - a nevelőegyesületem ellen már régen játszottam. Nagyon örülök, hogy a karrierem végén ismét pályára léphetek ott, ahol elkezdődött a pályafutásom.

- Az a győztes mentalitás, ami önre mindig is jellemző volt, az utóbbi években a többi Bayern-játékosnál mintha hiányzott volna.
- Az első idei edzőmérkőzésünkön Hongkongban, a Sao Paulo FC ellen a brazil csapatban játszott egy technikás focista, aki gyakran próbált trükközni. Gondoltam is magamban: Stefan Effenberg idejében maximum egyszer tudta volna megcsinálni a biciklicselt. A másodiknál már a pályán kívül landolt volna. Ezt a mentalitást szeretném a csapattársaimmal megértetni: meg kell mutatni, hogy ellenünk nem lehet trükközni. Az előző szezonban éppen ez hiányzott a Bayernből: egy olyan vezéregyéniség, aki a piszkos munkát is elvégzi.

- Korábban Jens Jeremies is ilyen volt.
- A jelenlegi keretből leginkább Mark van Bommelt tartom erre képesnek, de a védelemben Daniel van Buytent, Lúciót vagy éppen Valérien Ismaelt sem kell félteni. Az AC Milannál Gennaro Gattuso is legalább olyan fontos játékos, mint Kaká.

- Nincs könnyű helyzetben. Ha túlságosan is lazán fogja fel a dolgokat, akkor azt mondják, hogy már nem a régi, ha viszont agresszívan futballozik, akkor rögtön a fejét követelik...
- Minden szezonban eljön az a pillanat, amikor a szokottnál erőszakosabban kell fellépni - főleg, ha a játék nem megy. Nem sakkot vagy halmát, hanem futballt játszunk, és ehhez hozzátartozik egy bizonyos színtű agresszivitás is.

- A futball mellett üzleti ügyekkel is foglalkozik. Már a pályafutása utáni karrierjét tervezi?
- Biztos, hogy a visszavonulásom után Kínában és több más ázsiai országban is sok dolgom lesz. Biztos vagyok benne, hogy élvezni fogom azt, hogy sokat utazgathatok anélkül, hogy a pályán elért eredményekkel kell foglalkoznom.

- Gondolt már arra, hogy Uli Hoeness utódja legyen a Bayernnél?
- Ha az ember sokáig profi futballistaként keresi a kenyerét, akkor a visszavonulása után szerintem egy időre el kell távolodnia a sportágtól. Ráadásul a következő években rengeteg érdekes feladat vár rám. Így aztán ezzel a témával jelenleg nem foglalkozom.

Interjú: SportBild